Fedélzeti kamerák jogszerű használatának kérdése a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalása tükrében
A Hatóság állásfoglalása egy Társaság által egyes kivizsgálandó esetek, további oktatás, belső fejlesztés érdekében üzemanyag-szállítást végző gépjárművek gépkocsivezető kabinja elején elhelyezni kívánt útfigyelő, felvételt készítő fedélzeti kamerával kapcsolatban arra a kérdésre ad választ, hogy a fedélzeti kamerák használata Magyarországon engedélyezett-e üzemanyag-szállítást végző gépjárművek esetében, azokat a Társaság jogszerűen telepítheti-e ezen gépjárművekbe.
- Adatkezelés ismertetése
Autós kamerák esetén elképzelhető egyrészt a kamerák külső környezetre (forgalomra), másrészt az autó belső terére (utasterére) irányuló megfigyelése. Mindkét esetben fontos, hogy valakinek a képmása, a róla készített kép- és hangfelvétel az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szerint személyes adatnak, ezek készítése, rögzítése, tárolása adatkezelésnek minősül. Amennyiben a fedélzeti kamerák használata során keletkező felvételeken természetes személyek azonosíthatóvá válnak, felismerhetők, akkor adatkezelés valósul meg, azzal, hogy az ún. “háztartási célú” adatkezelés nem tartozik a GDPR hatálya alá, vagyis ha az adatkezelést természetes személyek kizárólag személyes vagy otthoni tevékenységük keretében végzik.
A Hatóság megállapítása, hogy a Társaság üzleti tevékenysége keretében végrehajtott adatkezelés nem minősül „háztartási célú” adatkezelésnek, ezért a GDPR rendelkezései alkalmazandók.
Kiegészítésként megjegyezhetjük, hogy nem alkalmazható az említett kivétel akkor sem, amennyiben a felvételek készítésének célja a “háztartási célú” adatkezelés körén túlterjeszkedve (pl. esetleges eljárások keretében történő felhasználás céljából) készül, sem akkor ha az kereskedelmi tevékenység (pl. áruszállítás) keretében, valamint az Európai Bíróság döntése szerint a közterületre kiterjedő megfigyelés esetén készült.
Érdemes megemlíteni a Hatóság korábbi, magánszemélyek által saját gépjárműveikbe szerelt kamerák használatának jogszerűségéről szóló állásfoglalását, amely meghatározza azokat a követelményeket, amelyek esetén a kivételszabály alkalmazható a magánszemélyek saját gépjárműveikbe szerelt kamerák esetén, azonban fontos megjegyezni, hogy az állásfoglalás még a GDPR hatályba lépése előtti.
- Alkalmazandó szabályok
Amennyiben a háztartási kivételszabály nem alkalmazandó, az adatkezelést a vonatkozó adatvédelmi előírásokra figyelemmel kell végezni. A GDPR 5. cikke tartalmazza azon fő alapelveket, amelyeknek folyamatosan érvényesülniük kell az adatkezelés során és amelyeket a személyes adatok kezelése során figyelembe kell venni. Ennek megfelelően az adatkezelő az elszámoltathatóság elvére figyelemmel köteles úgy dokumentálni és nyilvántartani az adatkezelést, hogy annak jogszerűsége utólag bizonyítható legyen, az adattakarékosság és a korlátozott tárolhatóság elvére figyelemmel a kezelt adatok körének a szükségesre kell korlátozódniuk, a felvételek megőrzését pedig a feltétlenül szükséges időtartamra kell szűkíteni, míg a bizalmasság és integritás alapelvét követve biztosítani kell, hogy jogosulatlan harmadik fél a felvételekhez ne férhessen hozzá.
Jelenleg a kamerás megfigyelésre vonatkozó adatvédelmi követelményeket az Európai Adatvédelmi Testület 3/2019-es iránymutatása(a továbbiakban: iránymutatás) tartalmazza, mely szerint az adatkezelés jogalapjaként- bár a GDPR 6. cikk (1) bekezdés szerinti bármely jogalap alapul szolgálhat – a gyakorlatban leggyakrabban a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek jogalap alkalmazható. Az adatkezelőnek jogos érdeke alkalmazhatóságához érdekmérlegelési tesztben kell arra az eredményre jutnia, hogy az adatkezeléshez fűződő jogos érdeke az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben elsőbbséget élvez. „Ennek alapján az adatkezelőnek esetről esetre kell az adatkezelés valamennyi körülményének (így például a fedélzeti kamerák által gyűjtött adatok kategóriái, mennyisége, az adatkezelés térbeli és földrajzi kiterjedése, a megfigyeléssel érintett természetes személyek száma) figyelembevételével elvégzett kockázatértékelés során megállapítania, hogy az adott kamerás megfigyelés az érintettek jogaira és szabadságaira nézve milyen mértékű beavatkozást jelent.”
A fenti iránymutatás a menetrögzítő kamerák példájában kifejti, ha ilyen típusú kamera telepítésére kerül sor – például baleset bekövetkezésekor történő bizonyítékgyűjtés céljából -, akkor fontos annak biztosítása, hogy a fedélzeti kamera ne rögzítse folyamatosan sem a forgalmat, sem az út mellett tartózkodó személyeket. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, az adatkezelő azon érdeke, hogy egy esetlegesen bekövetkező közúti balesetet rögzítő kamerafelvétellel rendelkezzen, nem alkalmas az érintett személyek jogaiba és szabadságaiba történő ilyen jelentős mértékű beavatkozás igazolására.
- Hatóság megállapításai
A Hatóság álláspontja szerint a Társaság által alkalmazni kívánt folyamatos rögzítést végző fedélzeti kamerák telepítése az iránymutatás alapján a szükségesnél nagyobb mértékű beavatkozást jelent a felvételekkel esetlegesen érintett személyek magánszférájába és mivel nem állapítható meg egyéb olyan körülmény fennállása, amely ilyen mértékű beavatkozást indokolttá tehetne, így nem állapítható meg a fedélzeti kamerák telepítése során megvalósuló adatkezelés összhangja a GDPR-ban meghatározott követelményekkel, elsősorban a szükségesség és az arányosság követelményeivel.
Végezetül a Hatóság megállapítja, hogy közterület megfigyelésére szűk körben van lehetőség, mivel az sértheti a kamerával megfigyelt személy magánszféráját azáltal, hogy akár akarata ellenére is kezelik személyes adatait. Mivel a Társaság üzemanyag-szállítással kapcsolatos jogviszonyai nem tartoznak azon jogszabályok egyike alá sem amelyek a közterületen képfelvevők elhelyezésére tartalmaznak előírásokat, „erre tekintettel a Társaság azok rendelkezéseire sem hivatkozhat a fedélzeti kamerák alkalmazása útján tervezett adatkezelése kialakítása alátámasztásaként.”
- Következtetések, kérdések
A Hatóság állásfoglalása és az iránymutatás előírásai szerint nehezen képzelhető el felvétel jogszerű készítése, amely később megfelelő bizonyítékként szolgálhat egy esetleges baleset esetén. Lehetséges megoldás az út melletti személyek és a forgalmi rendszámok kitakarása, akár mozgásérzékelő fedélzeti kamerák telepítése, mégis a folyamatos megfigyeléstől eltekinteni rendkívül nehézkesnek tűnik.
Feltéve, hogy a jogos érdek jogalap jogszerűen alkalmazható, az adatkezelést az adatvédelmi előírásokra figyelemmel kell végezni, amelyben az iránymutatás mellett az ír adatvédelmi hatóság iránymutatása nyújthat segítséget. Többek között jól látható módon fel kell hívni a figyelmet a felvételek készítésére, tájékoztatást kell nyújtani az adatkezelés lényeges körülményeiről, a felvételeket kizárólag a felvétel készítésének céljának eléréséhez szükséges időtartamig lehet megőrizni, valamint korlátozni szükséges a felvételhez hozzáférni jogosultak körét, továbbá a felvételen szereplő személy kérésére át kell adni a felvétel másolatát (figyelve az azon szereplő más személyek jogaira).
Szintén érdekes kérdés a felvételek átadása harmadik fél részére, az ugyanis külön adatkezelés, amelyhez megfelelő jogalappal kell rendelkezni, azzal, hogy a GDPR 6. cikk (4) bekezdésében rögzített szabályoknak megfelelően továbbíthatók a felvételek harmadik félnek az adatgyűjtés céljától eltérő célból. Így ha a fedélzeti kamerás felvétel baleset bekövetkezése esetén továbbításra kerül (pl. biztosító) könnyen elképzelhető hogy a felvétel továbbításának és készítésének célja azonos. Az ilyen felvételek birtokába jutó társaság (pl. biztosító) feladata lesz annak meghatározása, hogy milyen GDPR 6. cikk szerinti jogalappal kezeli (pl. veszi át, tekinti meg) a felvételeket.
- Felvételek bizonyítékként történő felhasználása
A Hatóság a fent említett állásfoglalásában kitér arra is, hogy a felvételek készítésének, tárolásának, vagy nyilvánosságra hozatalának jogszerűségét el kell határolni annak bizonyítékként történő felhasználásától.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi. CXXX. törvény (Pp.) 268. §-a meghatározza a bizonyítás eszközeit, ennek körében fellelhető a kép- és hangfelvétel is. A Pp. 269. §-a a jogsértő bizonyítási eszközök felhasználhatóságáról rendelkezve kimondja, hogy ilyen bizonyíték felhasználható a perben a jogsérelem sajátosságát és mértékét, a jogsérelemmel érintett jogi érdeket, a jogsértő bizonyíték tényállás felderítésére gyakorolt hatását, a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok súlyát és az eset összes körülményeit figyelembe véve.
Fenti említett határozatában a Hatóság kiemelte, hogy a bírói gyakorlat mind a polgári eljárásokban mind a büntetőeljárásokban több esetben bizonyítékként elfogadta a személyiségi jogok megsértésével készített képfelvételeket is. Látható, hogy ezt az új Pp. rendelkezései erősítik. Kijelenthető tehát, hogy sok múlik a felvétel készítőjének körültekintő adatkezelésén, mivel az a felvétel felhasználhatóságát is befolyásolhatja. A jogszerű adatkezelés érdekében az adatvédelmi előírások megfelelő alkalmazásához javasolt szakértő segítségét igénybe venni. Adatvédelmi tanácsadás érdekében forduljon bizalommal a PR-Audit Kft. szakértőihez.
